Szabad ötletek és meglátások jegyzéke – I. KÖZLEKEDÉS

Besztercebánya megye Náš kraj címmel terjeszti ingyenesen háztartásainkba hírmondóját. A választások közeledtével a múltkori számban az egyik írás pontokba szedve mutatta be a megyék tevékenységi köreit arra hivatkozva, hogy az utca embere sokszor nem érti, mit is csinálnak valójában. Ebben bizony igazuk van! Annak ellenére, hogy az első megyei választási ciklusban volt a családban megyei képviselő, és intézményvezetőként a megye kulturális intézményeivel szoros kapcsolatban állok, sok esetben nekem is nehéz tájékozódnom, mi és milyen szinten tartozik képviselőink hatáskörébe. Arra gondoltam, a cikk egyes tematikus egységeire tételesen reagálok néhány olyan példát hozva, melyek személy szerint bosszantottak az elmúlt években, vagy amelyeket újra kellene gondolni, mert vannak területek, ahol csak a „restart“ segíthet.

A KÖZUTAK KARBANTARTÁSA

A másod- és harmadosztályú utak – így Füleken például a Fő utca és a Püspöki út – karbantartása a megyéhez tartozik. Mindannyian jól ismerjük a fennálló állapotokat. A négyéves választási ciklus utolsó negyedébe érve az érintett utak rendszeresen már-már „tankodromra“ hasonlítanak. A kátyúk kerülgetése életveszélyes manőverekre kényszeríti a sofőröket. 

Forrás: Füleki Fórum a facebookon - 2013. márciusi bejegyzés

Aztán mintha egy jó tündér varázspálcájával suhintva intézte volna el, pár hónappal a választások előtt a Regionális Útkarbantartó Vállalat talál pénzt meg akaratot, és kijavítja a kérdéses „szégyenfoltokat“. Képviselőink pedig diadalittas mentőangyalokként kamerák kereszttüzében vágják át a felújított útszakasz átadási szalagját. Öröm az ürömben, hogy a választások négyévenként páratlan évben kerülnek lebonyolításra, így a Füleken kétévente szintén páratlan évben megrendezésre kerülő Eszterlánc Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncfesztivál – az ország különböző szegleteiből verbuvált – mintegy 400 szereplője minden második alkalommal szinte vadonatúj aszfalttakarón vonulhat végig a városon. Így lesz ez idén is (már a héten). De félre téve a tréfát, nem lenne-e a számításból időzített romeltakarítás helyett fontosabb megkeresni az ismétlődően kialakuló kellemetlen helyzet okait, és azokat orvosolni? Fülek még mindig a széles régió egyik legnagyobb ipari központja. Tudjuk, hogy a város Fő utcáján halad végig az itteni ipari létesítményekbe irányuló célforgalom nagyobbik része. Sőt az autóbusz-vállalat járatai is a Vigadó előtt gurulnak végig naponta többször. Repedeznek ezért nemcsak a Városi Múzeum, de a Városháza és az üzletek falai is. A megye már az előző városvezetés idején nekilátott megterveztetni a belvárost elkerülő tehermentesítő utat, amely Losonc felől a város területére érve egyenesen az egykori Kovosmalthoz vezetne, felszabadítva a történelmi városmagot. De mi lett a tervek sorsa? Foglalkozik mindezzel valaki? A füleki gyárak fejlesztenek, terjeszkednek, a kamionforgalom remélhetőleg erősödni fog. Ez a prognózis legkésőbb a gazdasági válság lezárulását követő évben valószínűleg be is teljesedik. Legfontosabb utcánk, és a rajta álló helyi védettség alatt álló épületeink, fokozottan ki lesznek téve a károsodásnak... tervezni, lépni kell!

A HELYKÖZI AUTÓBUSZJÁRATOK ÉS A VASÚTI KÖZLEKEDÉS

A megye anyagilag támogatja az autóbusz-vállalatot, hogy az minél több helyközi járatot életben tudjon tartani. Évek óta megoldatlan a füleki buszállomás helyzete. A terület a városé, viszont a losonci SAD használja és gazdálkodik rajta. Minthogy részvénytársaságként nyilván nem karitatív célokkal alakult, gondolom nyereséget is termel. Ehhez képest a megyei támogatással működő Rt. elvárná, hogy a Város újítsa fel a kátyúktól hemzsegő és leélt kistérségi buszállomást. Évtizedes matthelyzet. Történtek előrelépések, de a megoldás még várat magára. Mindenesetre a megye ebben a kérdésben is gyakorolhatna nyomást támogatottjára, ami talán segíthetné a létező terv gyorsabb megvalósítását. A megyei hivatal illetékes osztálya a vasúti menetrendeket is véleményezi a régió közlekedési ellátottsága szempontjából. Ennek ellenére folyamatosan szűnnek meg vonalak. Sosem gondoltuk volna, hogy országunk Európai Únióba való belépését követően nehezebb lesz eljutni Salgótarjánba, mint azelőtt. Pedig a határ felé tartó buszjáratok száma évről-évre apadozik, a vasúti személyszállítás pedig Salgótarján és Budapest irányába nemrég gyakorlatilag megszűnt. Így alakult a helyzet annak ellenére, hogy Besztercebánya megye és Nógrád megye formálisan deklarálja az együttműködés szükségességét, sőt több határon átnyúló közös pályázatot is megvalósított. Érdemes lenne végiggondolni, hogy a szimbolikus jelentőségű Ipoly-hidak mellett, nem kellene-e újra fokozottabban foglalkozni a Losonc és Salgótarján közötti forgalmi viszonyok kérdésével is.